25 év a plasztikai sebészet területén – Alapelvek, szemléletmódok, tapasztalatok, amiket jó, ha Ön is ismer

Fontosnak tartom, hogy a páciens tisztában legyen a kezelőorvosa alapelveivel, hiszen ez a kettejük közötti bizalom egyik alapköve.

Aki már ismer engem, járt a rendelőmben, esetleg műtétet is végeztetett nálam, az tudja, hogy:

• holisztikus szemléletmóddal kezelem a betegeimet (tehát nem csak testi, de lelki téren is támogatást nyújtok számukra);
• konzervatív értékrenddel rendelkezem a szó azon értelmében, hogy az átmeneti (és sokszor kifejezetten káros) trendek és divathullámok helyett a biztonságos, bevált és valóban hasznos, eredményes műtétek mellett teszem le a voksom;
• mindig elsődleges szempont számomra, hogy minél kevésbé megterhelő legyen a beavatkozás a páciens számára;
• illetve az egész életen át tartó tanulás híveként folyamatosan képzem magam, és nyomon követem az új technikák és technológiák megjelenését.

Persze ahhoz, hogy ezek az alapelvek megszülessenek és megszilárduljanak valakiben, rengeteg tapasztalatra van szükség.

A Kelemed Plasztika története 1997-ig nyúlik vissza, amikor elindítottam Nagykanizsán a magánpraxisomat – ebben a cikkben pedig erről a 25 évről, illetve ennek tanulságairól szeretnék Önnek mesélni.

Miért lesz egy sebészből plasztikai sebész?

A plasztikai sebészeti tanulmányaimat 4-5 éves sebész szakorvosi gyakorlattal a hátam mögött kezdtem meg, miután megelégeltem, hogy túl sok olyan páciens érkezett hozzánk, akinek sem én, sem a kollégáim nem tudtunk segíteni.

Hogy egy konkrét, kicsit személyesebb példát is említsek: egy alkalommal egy kis zalai faluból érkezett hozzám egy idős, földműves asszony – az egykori szomszédunk.

Az arcán nagyméretű bőrrák növekedett, ami napfénykárosodás hatására alakult ki (ez sajnos érthető volt, hiszen az egész életét földeken dolgozva töltötte), nekem azonban akkor még sem szaktudásom, sem tapasztalatom nem volt ahhoz, hogy kezelni tudjam a problémáját.

Ilyen esetekben történt az, hogy a pácienseket továbbküldtük más intézményekbe, előbb-utóbb pedig valamelyik egyetemi klinikán kötöttek ki.

Orvosként megélni azt, hogy valakinek nem tudunk segíteni, nem egyszerű, márpedig egy városi kórházban általános sebészként ezt többször át kellett élnem.

Végül viszont úgy döntöttem, hogy ezen változtatok!

Az első lépések a plasztikai sebészet felé

Ma is az a véleményem, hogy a plasztikai sebészeti képzést akkor érdemes elkezdeni, amikor az ember már rendelkezik kellő tapasztalattal és rutinnal a sebészet területén.

A képzésbe bekerülni nem egyszerű, de én szerencsére lehetőséget kaptam, hogy elvégezhessem, anélkül, hogy további éveket kellett volna várnom – persze így is járt ez lemondással.

25 hónapon át tanultam Budapesten, gyakorlatilag „hétvégi apukává” válva, de végül 1995-ben plasztikai (égési) sebész szakorvosként tértem vissza Nagykanizsára.

Egy karrier rövid története, alig 100 szóban elmesélve

Bár eleinte sokan kételkedtek benne, hogy egy kisvárosban szükség lenne egy plasztikai sebészre, rövid időn belül olyan szintű érdeklődés mutatkozott a hivatásom iránt, hogy már kevés volt a rendelési idő ahhoz, hogy mindenkit el tudjak látni.

A páciensek szájhagyomány útján ismerték meg a nevemet és munkámat, és hamarosan egyre nagyobb igény lett arra, hogy magánrendelést indítsak, ami meg is történt 1997-ben – valójában ezzel indult el a Kelemed Plasztika története.

Nagykanizsán összesen 16 éven át dolgoztam, 1999-ben már a pécsi egyetemi tanszéken kaptam állást, a budapesti praxist pedig 2009-ben indítottam el.

Ezalatt egyetemi doktorrá váltam, az orvosi mellé közgazdaságtudományi diplomát is szereztem, de ami a legfontosabb, az utóbbi 25 évben rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem a plasztikai sebészet területén.

A legfontosabb alapelvek, amiket elsajátítottam

Ha Ön most ezt a cikket olvassa, akkor valószínűleg nem a szakmai életutam legfontosabb mérföldkövei érdeklik igazán, hanem az a tapasztalat és hozzáállás, amit ezek elérése során magamévá tettem.

Ezen a területen hamar meg kell tanulnia az orvosnak, hogy bizony mindig vannak szakmai kihívások, akár attól függően is, hogy gyógyító, helyreállító, vagy pusztán szépészeti beavatkozásról beszélünk (amit a társadalombiztosítás nem mindig fedez).

Bár minden eset egyedi, egyetemi oktatóim (ha úgy tetszik, mestereim) iránymutatásainak köszönhetően minden pácienshez ugyanazokkal az alapelvekkel tudok hozzáállni.

• Értelemszerűen megtanultam a szakma gyakorlati alapjait – de a metszés, varrás, és hasonlók pontos, hibátlan elvégzése még a munkának csak egy részét jelenti.
• Nagyon fontos ugyanis, hogy a betegek lelki ápolásával is foglalkozzunk – érteni kell hozzá, hogyan kell egy zsákfaluból érkező földművessel, vagy akár egy kardiológus professzorral beszélni a tervezett műtétről, a felépülésről, az esetleges szövődményekről úgy, hogy azzal megnyugtassuk.
• Ami pedig az egyik legfontosabb, az a felkészültség: az orvosnak a műtétre nem csak egy A-, hanem egy B- és adott esetben egy C-tervvel is kell készülnie, hogy még abban az esetben se érhessék meglepetések, ha valami nem az előzetesen eltervezettek szerint alakul.

Egy kínos kérdés: a plasztikai sebészet üzlet?

Bármilyen orvosi magánpraxis esetén, de főleg a plasztikai sebészet kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy mennyire tekinti ezt valaki elsősorban pénzkeresetnek.

Tény, hogy ennek van egy üzleti oldala is – ezért alapítottam 20 évvel ezelőtt kft-t, illetve ezért végeztem el egy egészségügyi menedzser tanfolyamot, majd szereztem utána Master of Business Administration szakképesítést a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karán.

Az ilyen tanulmányok rendkívül hasznosak abból a szempontból, hogy segítséget adnak olyan kérdésekben, mint a cégvezetés, a gazdasági tervek készítése, vagy akár az online marketing – de ettől függetlenül a munkámat továbbra is elsősorban egy orvos, nem pedig egy üzletember mentalitásával végzem.

A legfontosabb alapelvem, hogy a pácienseimnek segítsek – és ehhez még akkor is tartania kell magát egy valóban elhivatott plasztikai sebésznek, ha egyébként ezzel profittól esik el (például: nem végzek egészségügyi és esztétikai szempontokból is kétséges beavatkozásokat csak azért, mert azok éppen „divatosak” – a pácienseim biztonsága és elégedettsége ennél sokkal fontosabb számomra).

Hol tartunk ma?

A pécsi magánrendelésem továbbra is működik, ám a műtétekre már kizárólag Budapesten kerül sor.

Helyi érzéstelenítéses beavatkozásokra a pesti magánrendelőmben is van lehetőség, a komolyabb, altatásos műtéteket pedig egy nagy múlttal rendelkező budai magánklinikán végzem.

A hivatástudatom az utóbbi 25 évben nem változott, és ezután sem fog: továbbra is holisztikus szemléletmóddal vizsgálom és gyógyítom a hozzám érkező pácienseket, kizárólag olyan beavatkozásokat végzek rajtuk, amikre valóban szükségük van, és még 25 év után is folyamatosan tanulok, hiszen ezen a területen ezt nem lehet megspórolni – ez a saját és a betegeim érdeke is.

Amennyiben bármilyen kérdése merülne fel a plasztikai sebészettel kapcsolatban, küldje a plasztika.info@gmail.com email címre!

Dr. Kelemen Ottó PhD plasztikai sebész szakorvos, a Kelemed Plasztika vezetője.