Az orvosi szakkifejezéssel a „varicositas-nak” nevezett kórkép az alsó végtagokon kialakult felszínes kóros visszér azaz vénatágulatok okozta betegség általános megnevezése. Mivel a betegségnek több, pontosan meghatározott stádiuma ismert, melyek egymástól eltérő kezelést v. kezeléseket igényelnek, ezért indokolt röviden bemutatni az alsó végtagok vénás rendszereinek anatómiáját, mielőtt rátérnénk a műtéti és a konzervatív (=nem műtéti) kezelések lényegi ismertetésére.
Kezdetben „nehéz láb” érzés, „nyugtalan láb” érzés, fájdalom, feszülés, izomgörcsök, a fáradt láb érzése estére, vagy erősebb fizikai terhelés, hosszantartó álló munka után. A panaszok fokozódásával tünetek is megfigyelhetőek: a bel bokatájékon és a belső talp élnél kisebb értágulatok, majd vizenyő (ödéma) jelentkezik. Ezt követi(k) a bőr alatt jól tapintható, majd messziről is láthatóvá váló visszértágulat(ok). Az idő előre haladásával további tünetek alakulnak ki: a bőr elszíneződik, elvékonyodik, sorvad, heges területek alakulnak ki. A vérfesték a pangás miatt a szövetek közé jut, beivódik, és a jellegzetes barnás elszíneződést, foltokat okoz (haemosiderosis). Kezelés nélkül törvényszerűen szövődmények alakulnak ki: visszérgyulladás és/vagy trombózis is. Elhanyagoltabb esetekben lábszárfekély képződés, melynek gyakori bevezető tünetei a dermatosclerosis és a visszeres ekcémás bőrgyulladás. A felületes vénás tágulatok gyulladása és trombózisa a mély vénákra is ráterjedhet, és mély vénás trombózist okozhat, melynek következtében az életet veszélyeztető trombo-embóliás szövődmények is felléphetnek (nagyon gyakran tüdő embólia, mint az életet közvetlenül is veszélyeztető szövődmény).
A visszérbetegséget krónikus vénás elégtelenségnek (chrónikus vénás inszufficiencia = CVI) nevezzük orvosi meghatározással, mely egy általános gyűjtőfogalom, és a betegség stádiumainak pontos definiálásával lehetséges a korrekt használata. Amikor a billentyű elégtelenséget a szervezet már nem képes kompenzálni, akkor megjelennek az első panaszok és tünetek.
A kezelések: az észlelt stádiumtól függően történnek ! A seprűszerű vénákat injekciós kezeléssel szüntethetjük meg. Részletesen bemutatjuk a következő rovatban. Az első három stádiumban műtét nélküli, ún. konzervatív kezelés alkalmazható. Ha csak nagyobb oldalági visszértágulatok állnak fenn, a műtét elvégzése fakultatív, azaz a panaszok és az egyéni körülmények alapján döntünk. Pld.: egy fiatal, többször szült álló munkát végző hölgyön elvégezzük, mert a betegség előre haladása csak lassítható, de nem állítható meg ilyen esetben. A konzervatív kezelések lényege egy speciálisan erre a célra készített kompressziós harisnya viselése, valamint gyógyszerek (venotonikumok, mikronizált flavonoidok, stb.), torna, életmódváltás, testsúlycsökkentés etc. A vizenyő megjelenése a CVI súlyosbodását jelzi, a műtét ilyen esetekben indokolt. Amennyiben az elsődleges visszérbetegségnek szövődménye alakul ki, először a szövődményt kell megszüntetni, majd komplett visszérműtétet végezni. A visszérgyulladás egyik speciális, és meglehetősen gyakori típusa, Amikor a fő vénában felszálló, azaz a mély vénák felé terjedő gyulladás és következményes trombózis (= ascendáló thrombophlebitis) alakul ki, mely a mély vénába terjedéssel és következményes vénás embolisatioval fenyegető állapot, emiatt sürgős beavatkozás indokolt. A műtét lényege a főtörzs lekötése és megszakítása, közvetlenül a mély vénába való becsatlakozása előtt, valamint az oldalágak lekötése/megszakítása és a rögösödött, gyulladt érszakasz eltávolítása.
A krónikus vénás elégtelenség meghatározott stádiumával jelentkező páciens esetében is szakorvosi konzultáció történik. A kórelőzményi és fontosabb adatok felvételét, a panaszok, a kóroki és a kockázati tényezők rögzítését követi a fizikális vizsgálat. Régi, de jól bevált próbákkal, módszerekkel lehet a mély vénák átjárhatóságát vizsgálni. Doppler-készülékkel vizsgáljuk a már említett reflux jelenséget, melynek pozitivitása billentyű elégtelenség fennállását igazolja. Szükség ill. gyanú esetén a mély vénák vizsgálata is megtörténik: ún. Duplex-scan, mely kettős, színes ultrahang vizsgálata a mély vénák átjárhatóságának. A műtét előtt kivizsgálás egyéb esetekben, komolyabb kísérő betegség hiánya esetén, megegyezik a más műtétek rutin kivizsgálási menetével (mellkas rtg., EKG, nőgyógyászati vizsgálat, teljes labor és vizelet vizsgálat, vércsoport vizsgálat + ellenanyagszűrés).
A műtéti érzéstelenítés lehetőségei:
Az érzéstelenítés módját a betegség stádiuma, kiterjedtsége, a beteg egyéb állapota, betegsége(i), valamint a beteg kérése alapján is választják ki az aneszteziológus szakorvossal történő konzultáció során.
Előre haladott CVI esetében, amikor a VSM vagy VSP területében végig billentyű elégtelenség volt diagnosztizálható, komplett visszérműtétet végzünk, melynek része a főtörzs lekötése a mély vénába történő beömlés előtt, minden itteni oldalágának lekötésével (=crossectomia), valamint a funkcionálisan károsodott főtörzs eltávolítása (=stripping, ami szó szerint kihúzást jelent), és az oldalági visszértágulatok helyi azaz lokális eltávolítása a bőr alól (= subcutan varicectomia). Ha elégtelen működésű hídvénákat is lokalizáltak, akkor az inszufficiens perforánsokat is le kell kötni, az izom bőnye alatt (=subfasciális perforáns ligatura). Bőrmetszést csak a vénás főtörzs lefutása felett ejtünk (2-3 cm, redőben, hajlatban). Másutt néhány milliméteres szúrt bőrsebeken keresztül távolítjuk el a varixokat (ez megtörténhet fagyasztó szondával: krio-varicectomia, továbbá egy speciális késsel: Smetana-módszere, valamint horgolótűvel: Váradi-módszere szerint. Legújabb módszer a lézeres endovaricectomia. A fenti technikák alkalmazásakor apró, rejtett helyen lévő, gyakorlatilag idővel nem látható és finom hegecskék árán lehet a betegséget meggyógyítani, ezért nevezzük ezeket a módszereket esztétikai visszérműtéteknek is.
Pontos tervezés, kijelölés, gondos és finom kivitelezés esetén mindegyik módszerrel megfelelő eredményt lehet elérni. A műtét előtti előkészítés fontos része a visszerek helyének pontos meghatározása, és egy speciális sebészi jelölő tollal lefutásuk helyének pontos kirajzolása! A műtét végén több rugalmas, kompressziós pólyát helyezünk fel az egész alsó végtagra, előírásszerűen a lábujjak tövétől a comb-lágyékhajlatig. Kötéscsere másnap reggel. A beteg helyi érzéstelenítésben végzett műtét után ha panaszmentes, 6-8 óra felügyelet után kísérővel otthonába távozhat. Altatásban vagy gerinc közeli érzéstelenítésben végzett műtétek esetében összesen 24 órát kell kórházban eltölteni. Egy hét múlva varratszedés. 2 hét múlva a kompressziós pólya helyett már a speciális kompressziós harisnya viselhető.
A gyógyulás 3-4 hét után teljes. A betegnek a műtét másnapján fel kell kelnie! A beteg otthonában sem fekvő beteg. A legjobb trombózis megelőző módszerek egyike a megfelelő mennyiségű mozgás ! A betegek a napok multával egyre többet és többet tudnak mozogni, sétálni, anélkül, hogy elfáradnának, ill. fáradt/nehéz/nyugtalan láb érzésük lenne. Természetesen a kompressziós harisnyákat az egyénileg előírt ideig, általában 3-6 hónapig kell a műtét után viselni. A műtétek időzítéséről: cél a szövődmények kialakulásának megelőzése, a minél előbbi gyógyulás, a teljes munkaképesség, terhelhetőség elérése.
Leggyakrabban előforduló szövődmények, melyek függenek az alkalmazott műtéti technikától is, a vérömlenyek és a szöveti (bőr, bőr alatti kötőszövet) bevérzések. Legkésőbb 80-10 napon belül spontán és nyom nélkül gyógyulnak, felszívódnak. Nagyobb vérömleny ritkán fordul elő, köszönhetően a gondos és atraumatikus technikáknak. Fertőzések, gyulladások előfordulhatnak. Ér- és idegsérülések, következményes beidegzési és keringési zavarokkal nagyon ritkán fordulnak elő. Súlyos korai műtét utáni szövődmény a mély vénás trombózis (MVT). Ilyen esetekben a beteg azonnal kórházba kerül, a MVT súlyosságától függően azonnal véralvadásgátló, és kiterjesztett kompressziós, esetleg vérrögoldó (trombolízis) kezelésben részesül. Magas MVT esetében, mely a kismedencei nagy vénás törzset is érinti, és súlyos ütőeres keringési zavar társul hozzá, szóba jöhet műtét elvégzése is (vénás thromectomia). A késői szövődmények közül a visszérbetegség kiújulása bír a legnagyobb klinikai jelentőséggel.